A hőszivattyú fejlesztési története

A tizenkilencedik század elején Sadi Karnot francia tudós, 1824-ben, 1824-ben javasolta először a „Kano-ciklus” elméletet, amely a hőszivattyús technológia eredete lett. 1852-ben L. Kelvin brit tudós javasolta, hogy a fagyasztóberendezést fűtésre, a fűtő-hőszivattyút pedig a fűtésről képzelje el. Először egy formális hőszivattyús rendszert javasolt, amelyet akkoriban "hősokszorozónak" hívtak. Azóta sok tudós és mérnök végzett sok kutatást a hőszivattyúkkal kapcsolatban, és 80 évig tanulmányozta őket. 1912-ben a svájci zürich sikeresen telepített hőszivattyús berendezést folyóvízzel alacsony hőforrásként a fűtéshez. Ez egy korai vízhőszivattyús rendszer volt, és a világ első hőszivattyús rendszere. A hőszivattyú-ipar az 1940-es évektől az 1950-es évek elejéig rohamosan fejlődött. A háztartási hőszivattyúk és ipari épületek hőszivattyúja elkezdett megjelenni a piacon, a hőszivattyú pedig a fejlesztés korai szakaszába lépett. Az 1970-es évek óta a hőszivattyú-ipar az aranykorszakba lépett. A világ országainak kutatása nagy jelentőséget tulajdonított a hőszivattyúk kutatómunkájának. Például nemzetközi energetikai intézmények és európai közösségek nagy hőszivattyú-fejlesztési terveket fogalmaztak meg. A hőszivattyúk új technológiái végtelenül megjelentek. A folyamatos fejlesztést széles körben alkalmazzák a légkondicionálás és az ipar területén, és jelentős szerepet játszik az energiatakarékosságban és a környezetvédelemben. A 21. században, az „energiaválság” megjelenésével az üzemanyagárak emelkedtek. A kiforrott hőszivattyúk fejlesztésének javítása után az alacsony hőmérsékletű környezeti hőenergia hatékony újrahasznosítása, valamint az energiatakarékosság és a környezetvédelem jellemzőivel rendelkezik. Az Essence Former International Thermal Energy Administration nemzetközi hőszivattyú-központot hozott létre a HEAT Pump Program létrehozása érdekében, hogy elősegítse a hőszivattyús technológia alkalmazását és fejlesztését a világ különböző országaiban. Az Egyesült Államok, Kanada, Svédország, Németország, Japán és Dél-Korea kormánya külön hivatalos irányelveket adott ki a hőszivattyús technológia társadalmi alkalmazásának előmozdítására. A világ hőszivattyújának fejlesztéséhez képest a kínai hőszivattyú kutatása körülbelül 20-30 évvel később kezdődött. A Kínai Népköztársaság megalakulása után, az ipari építkezés új csúcspontjának beköszöntével megkezdődött a hőszivattyús technológia bevezetése Kínában. A 21. századba lépést követően, a kínai tengerparti területek gyors urbanizációja, az egy főre jutó GDP növekedése, a 2008-as pekingi olimpiai játékok és a 2010-es sanghaji világkiállítás miatt a kínai légkondicionáló piac fejlődését elősegítették. A hőszivattyúk fejlődése nagyon gyors, a hőszivattyú-technológia kutatása pedig folyamatosan újításokat mutat. A hőszivattyú 2001-es indulásától kezdődően, 5 év termesztés után a kínai hőszivattyúipar a bevezetési időszakról a növekedési időszakra kezdett átalakulni. A hőszivattyúipar rohamos fejlődése az energiafeszültségnek köszönhető, amely egyre nyilvánvalóbbá teszi a hőszivattyúk energiatakarékossági előnyét. Másrészt ennek sok köze van a többpárti erők egyesüléséhez az ipari technológiai innováció előmozdítása érdekében.